Csizmadia nagyapja szakmáját folytatja Makó legfiatalabb cipésze. Kaposvári József nem csak javít, de bármilyen lábbelit képes elkészíteni, még gyógycipőket is.
– Nagyapám csizmadia volt. Én azért lettem cipész, mert kötelezőnek éreztem, hogy folytassam a mesterségét – mondta hírportálunknak Kaposvári József (36). Makó legfiatalabb cipésze a szegedi 624-es szakmunkásképzőben tanulta a szakmát, az ortopéd cipészetet pedig Budapesten. 1995 óta foglalkozik a lábbelik javításával.
– Magyarcsanádon kezdtem a munkát a saját kis garázsomban, majd 4 éve nyitottam meg a makói Kipi-Kopi cipőjavító műhelyemet. Volt egy időszak, amikor nem nagyon javíttatták a lábbelijeiket az emberek. Amikor kétezer forint volt egy cipő, s egy új sarok ezer forintba került, nem érte meg nekik. Manapság azonban már sokan megveszik a jobb minőségű lábbeliket, s ezeket már érdemesebb javíttatni. A kínai, műbőrből és papírból készült lábbelikkel azonban a szakember sem tud kezdeni – világított bele a szakma és az igények változásának okaiba. Annak, hogy gyógycipőket is készít, személyes okai vannak: – Mozgáskorlátozott vagyok, ezért vágtam bele.
Kaposvári József munka közben.
Hogy számára melyik a legnehezebb munkafolyamat? Azt mondta, hogy a gojzervarrott cipő készítése. – Ismét éledőben utánuk a kereslet. Teljes egészében kézzel készülnek, mintegy 80 munkaóra alatt. Egyébként bármilyen cipőt meg tudok csinálni, ennek a módját egy szegedi cipésztől, Sallai Tibortól tanulom.
A cipőjavítás, -készítés irányt egyre nagyobb az igény, amit az is mutat, hogy bár összesen három cipészműhely is működik a 23 ezres népességű Maros-parti városban, a Kipi-Kopi műhelyében naponta mégis sokan megfordulnak.
– Sarkalást kérnek a legtöbben. Igaz, ha kell, akár a teljes talpat is kicserélem. Mester szeretnék lenni, s olyannak szeretném tanítani a szakmát, aki meg is becsüli az így megszerezhető tudást. Barátom jövőre ballagó kisfia lehet az első tanítványom – árulta el legközelebbi tervét Kaposvári József. Aki úgy tartja, nincs olyan lábbeli amit ne tudna megcsinálni.
Forrás: http://makohirado.hu/